Harcsa
Leírás
A legnagyobb ragadozó halunk. Teste csupasz, nyálkás, teljesen pikkelytelen. Feje nagy és a széles száján a felső ajakon, a szájszeglet közelében 2 hosszú, alul 4 rövidebb bajusszálat találunk amik a tájékozódást és ízlelést segítik. Apró tűhegyes fogai vannak (gerebenfogazat) ami reszelőre emlékeztet, szemei kicsik. Színe a fenékhez alkalmazkodik, többnyire fekete vagy szürke. Létezik albínó változata is amit pl. a Duna-Tisza-csatornán már fogtak. Társasan él 5-20 fős csoportokban alámosott mederrészekben, vízbe dőlt fák, tuskók és tavak nádszegélye mellett. A nappalt nyugalmi állapotban tölti, főként éjjel táplálkozó, rendkívül falánk ragadozóhal. Nagyon jó szaglással rendelkezik.
Testhossz és tömeg
A kifejlett példányok 1-1,5 méteresek és 10-15 kg súlyúak. A harcsa az első életévében 15-20, a második évben 30-40, a harmadik és negyedik évben elérik az 50-80 centiméteres testhosszúságot és a 3 kg-os testtömeget.
Szaporodás
Májustól júliusig ívik, ha a víz hőmérséklete tartósan elérte a 22 fokot. Az ívó helyen a hím készíti a fészket. Gyakran parti növényzet alá maga ásva gödröt, majd a környéken várja az ívásra hajlandó ikrást. Körülfonja a nőstény has tájékát és kipréseli belőle az ikrákat, amelyeket nyomban megtermékenyít. Az ikrák a növényzet vízbelógó gyökérzetére tapadnak. Ivadékgondozó faj, az ikrák lerakása után a hím a fészket és a kikelt ivadékot is őrzi még pár napig. Ez összesen két-három hétig tart. A nőstény 60.000 ikrát rak le, amelyből 2,5-3 nap múlva bújnak ki az ivadékok. Meleg környezetben gyorsan növekszik.
Horgászati szabályozás
Horgászati tilalmi ideje: május 2 - június 15: a 80 cm alatti példányokat tilos kifogni
Legkisebb kifogható méret: 50 cm
Táplálkozás
Mindenevő, hallal, rákokkal, piócákkal, békákkal, puhatestűekkel táplálkoznak, a nagyobb példányok vízközelben élő kétéltűeket, emlősöket, vízimadarakat is zsákmányolnak. Egész éjjel keresi-kutatja táplálékát. Ahhoz, hogy 1-1 kilóval gyarapítsa súlyát, legalább 9-11 kilónyi táplálékot kell elfogyasztania. Rablásai rendszerint nem láthatóak, de sokszor vízörvényeket kelt forgásaival szürkületkor. Mindig a mély víz felől a sekély víz felé rabol. Halak közül inkább a kisebb példányokat ragadja meg hatalmas szája ellenére, tehát keszegeket, sügeret, compót szereti a legjobban. Zavaros, áradó vízben is táplálékot vesz magához.
Harcsahorgászat
A harcsa éjjeli ragadozó és a kapási idők is kitolódnak erre a napszakra. Kivétel az időjárás változása: a nyári fülledt melegben kirobbanó zivatarok előtt idegessé ingerlékennyé válik és szinte mindennek odavág ami elékerül. Ilyenkor érdemes pergető horgászattal próbálkozni. A vihar elcsitulása után már nem mozog. Sötétedés után már érdemes bevetni a harcsára felcsalizott horgot de ha éjfélig nincs kapásunk, kár tovább próbálkozni. A napfelkelte előtti órákban is érdemes próbálkozni. A vizszintingadozásra is reagál a harcsa, ilyenkor kihúzódik egészen a partmenti vizekre is. Áradás előtt jobb a kapókedve, áradáskor étvágyát megtartja, az ár levonulása után visszahúzódik a fenékre. Áradás idején a víz elönti az árteret és onnan számos bogarat, férget, pockot hoz a víz magával, és a harcsa ilyenkor halat is ritkán fogyaszt.
A Dunántúlon fekvő Pécsi-tóban olymértékben elszaporodtak a harcsák, hogy gyéríteni kellett az állományt, így minden horgásznak aki 20 kg feletti testsúlyú harcsát fogott ki a következő évre szóló területi jegyet kapott.
Magyarországon a leggyakoribb előfordulási helyek a Balaton, Dráva, Duna, Maros, Tisza, Körösök, Mura, Duna-Tisza-csatorna, Sajó, Zagyva, Fonyódi árok, Velencei tó, Fertő tó. Sok magyar horgász keresi fel Olaszországban a Pó folyó deltáját harcsahorgászatra.
Harcsa horgászmódszerek:
Fenekezés, úszózás, kuttyogatás, felszíni harcsázás, mélyvízi csúszóólmos.
Rekordok
Hazánkban fogott, hitelesen lejegyzett, eddigi legnagyobb példánya 113 kg, 230 cm. 2010 május 10-én fogta Kovács Gábor a Töröcskei tavon.
A Dnyeperben 330 kg-os kb. 80 éves példányt is jegyeztek de sok történet kering kapitális harcsákról.